idézetekkel szemléltetem azt, hogy mit érzek.

‎‎‎"Jó néha sötétben a holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni.

Jó néha fázni, semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bringázni,

 tele szájjal enni, hangosan szeretni.
Jó néha magamat csak úgy elnevetni, sírni, ha fáj,

remegni, ha félek, olyan jó néha érezni, hogy élek." *-*

Mindannyiunk életében van egy elmondhatatlan titok

Egy elérhetetlen álom, és egy felejthetetlen szerelem.

‎

"Visz az út, de nem tudod merre mész,

Visz az út, mert mindig van remény.
Sohase mondd azt, hogy feladnád,
Hisz mindig várnak rád.
Álmodozó! Úgyis felébredsz,
Mindig menekülsz, vagy eltévedsz.
Nem érted, csak kérded: Ó mondd, ez mért van így?"