A sok probléma mely felhalmozódik,
egy emberbe egyszer elő fog jönni. Én már 5 éve "gyűjtögettem" a problémákat,
amik a múlt héten ki is jöttek rajtam. Nem tudom mért épp akkor volt ez. Úgy gondoltam hogy ha alkalmam lenne elmenni itthonról pár napra és
rendezni ezeket az érzéseket könnyebb lenne. Ezt a gondolatot meg is osztottam egy személlyel, akiről
úgy gondoltam, hogy tud segíteni. Ő azt mondta, hogy ha elmennék, azzal nem
oldanék meg semmit ezen elgondolkoztam és tényleg igaza volt. De akkor mit tegyek,
kérdezem magamtól? Mert már azt a helyzetet, amibe voltam elviselhetetlennek
tartottam. Betegen jártam suliba csak azért, hogy ne legyek itthon. Csütörtökön
már nem éreztem magam valami jól és rá kellet ébrednem, hogy nem, fogom kibírni
azt a hét órát, ami volt a suliba így hazakéredzkedtem. Nem gondoltam volna, hogy
azon a hazavezető úton ennyi változás megy végbe a lelkemben. Volt időm
gondolkozni, egyedül voltam viszonylag csend volt. Mire hazaértem szertefoszlott minden rossz
kedvem. Azon a csütörtöki napon nem veszekedtem senkivel. Több időt töltöttem a
2 éves unokahúgommal. Nagyon hálás vagyok
annak a személynek, aki segített nekem. Ha netán olvassa ezt a bejegyzésem és
magára ismer akkor még egyszer köszönöm!!
Szóval, ha
esetleg te is el akarnál menekülni a problémák elől jusson eszedbe, hogy ha még
sikerül esetleg pár napra figyelmen kívül hagynod egyszer vissza fog térni. Muszáj
szembenézni velük. Tudom, hogy egyszer még rám is vár ennek legyőzése, de hiszem,
hogy sikerülni fog. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése