Egy lépést előre kettőt hátra-...

A vissza húzódó lány lassan lépésenként haladva elkezdett kibontakozni bár az emberekbe lassan kezdett el bízni. Lépésről lépésre haladt biztosítva azt hogy ne csalódjon felkészült jóra rosszra így csalódásba sose vitte útja. Hosszú évek alatt lassan ledőltek a falak, bizalmába sok mindenki maradt... Lépései egyre nagyobbak és nagyobbak lettek, bár a felkészülése lassan elmaradt.. így sokszor érte a csalódás. Megnyílnia se volt már számára akadály. Hisz barátokra talált...   Boldog volt és bízott mindenkiben. De azt tudta hogy múltját még senki sem ismerte...  Lépéseket tett előre de valami meglökte így kettőt ment hátra.. a boldogság most elhagyta. Hosszú útja során hamis barátokat szerzett s ezek most bekavartak. Nem hitte hogy ez lehetséges kikkel nap hosszat beszélt most eltűntek  és ő feledésbe merült... Pár barátja még ott vannak mellette! De ez most nagyon szíven ütötte. lépéseket tesz hátra, a falakat újra felhúzza s vissza tér a kis világába hol senki sem bántja... útjai vissza vezette. Eltűnne ő örökre. Bízni már igazán nem tud senkibe... de ez nem is baj így csalódni nem fog senkiben... Magát hibáztatja hisz ő nem tudja azt mivel bántotta meg az embereket ..  Fél attól hogy ismét senkije sem marad... Szemei könnybe kezei remegnek bízik a segítségbe...